A weboldal eredetiben itt megtekinthető!
A cikk magyar nyelvű fordítása az alábbi!
A fekete tea kivonat védő hatásai a DNS oxidatív károsodásai ellen az emberi limfocitákban
Jelen tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a fekete tea kivonat (BTE) génvédő és radio protektív hatásait az egyszálú DNS törések előidézésével szemben az emberi limfocitákban, melyeket hidrogén peroxid (H2O2) vagy gamma sugárzásnak ( 2 Gy dózis/adag) tettek ki. Néhány limfocitát inkubáltak (kikeltettek) különböző koncentrációjú fekete tea kivonattal (BTE) (0.005-500 …/ml) 30 percen át, néhányat nem, amit egy 5 percig tartó kezelés követett H2O2-vel (0.088 …mol/l) vagy anélkül. Hogy megvizsgálják a BTE radioprotektív hatását, a limfocitákat inkubálták fekete tea kivonattal vagy anélkül 30 és 60 percen át , ezt megelőzően és ezt követően laboratóriumi sugárzásnak tették ki őket. A DNS oxidatív károsodásait egy komet/üstökös vizsgálattal követték nyomon. A BTE alacsonyabb koncentrációja megakadályozta a H2O2 – indukálta DNS károsodást. A BTE koncentrációjának növelése azt eredményezte, hogy az egyszálú DNS törések száma (kialakulása) növekedett. A BTE szintén jelentős védő hatást fejtett ki a gamma sugárzással előidézett teljes DNS károsodásokkal szemben az egészséges limfocitákban a 30 vagy 60 perces BTE-vel történő inkubálásuk során, a sugárzást megelőzően vagy követően. Ezért a BTE védő hatása a sugárzással szemben idő függő. Az eredmények hozzájárultak az olyan természetes vegyületek, mint a BTE, lehetséges jótékony hatásainak kutatásához a rákkal kapcsolatban és a sugárkezelésnek kitett normál szövetekre gyakorolt vedő hatásainak kutatásához.
Erről tudnia kell! Az alábbi kutatási szövegben olvashat róla "A spontán törések kóros folyamathoz, rákhoz vezethetnek", melyek kialakulását a fenti cikk megállapításai szerint a MATUZALEM hatóanyaga képes ellensúlyozni!
Debreceni kutató felfedezése áttörést hozhat a génterápiában, mely cikket eredetiben itt olvashat!
{lang: 'hu'} MTI, [origo]2012.11.30. 8:43
Ez a cikk 3 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
var strModDate = '2012. 11. 30., 8:43'; if (strModDate.substr(16,1) == ':') strModDate = strModDate.substr(0,15) + '0' + strModDate.substr(15,strModDate.length); var strNowDate = '2016. 01. 23., 05:24'; Átalakíthatja a géntechnológiát, pontosan célzó, irányított génterápiát eredményezhet az a felfedezés, amelyről a Science folyóiratban számolt be egy magyar közreműködéssel dolgozó nemzetközi kutatócsoport.
Erről tudnia kell
Székvölgyi Lóránt, a Debreceni Egyetem kutatója francia és ausztrál kutatótársaival közösen egy 4-5 éve nemzetközi együttműködésben zajló kutatásban azt vizsgálták, hogy a kromoszómák rekombinációjakor miért éppen egy adott ponton törik el a DNS-molekula, sőt elő is tudták idézni a törést.
"2008-tól 26 hónapot töltöttem el a párizsi Curie Intézetben, itt kezdtem el foglalkozni ezzel a területtel" - idézte fel az MTI-nek a 35 éves kutató, aki ösztöndíja lejárta után visszatért a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetébe, ahol a francia létesítményben megszerzett szaktudásával folytatta megkezdett kutatásait. A munkához a Curie Intézet munkatársai mellett hamarosan még egy francia és egy ausztrál kutatócsoport csatlakozott.
A genetikai információt elsődlegesen a DNS-molekula bázissorrendje kódolja, ám a betűsorrenden túl is vannak továbbadott, öröklődő információk. Ezek az úgynevezett epigenetikai, "géneken felüli" információk. Az epigenetikai tényezők egyik csoportja a hosszú DNS-lánc csomagolódásával függ össze, a molekula ugyanis csak nagyon szorosan "összepakolva" fér el a sejtmagban. A több darabban lévő DNS az úgynevezett hisztonfehérjék közreműködésével, adott mintázatban összetekeredve képezi az ember esetében 23 pár kompakt kromoszómát.
A DNS-szakaszoknak és a hisztonfehérjéknek ez az együttműködése adja a kromatinszerkezetet, a debreceni laboratóriumban Szabó Gábor professzor csoportjában zajló kutatómunka ennek megismerésére irányul. "Érdeklődésünk középpontjában a kromoszómák törése van" - magyarázta Székvölgyi, hozzátéve, hogy azt már tudták, hogy a DNS ott törik el, ahol egy epigenetikus jel van, de pusztán statisztikai alapon született meg ez a feltételezés.
A DNS-törés és a rekombináció lehet spontán, de lehet programozott is. A spontán törések kóros folyamathoz, rákhoz vezethetnek, de vannak fiziológiás, előre programozott DNS-törések is, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy immunrendszerünk működjön, vagy például az ivarsejtek képződésekor is. "Mindenesetre fontos tudni a törések helyét, hogy azután befolyásolni tudjuk azokat" - hangoztatta a kutató.
Mint felidézte, első jelentős eredményük az volt, hogy amikor elhelyezték a kromatinon a jelet, akkor valóban a várt helyen tört el a DNS, ami ok-okozati összefüggést igazol a korábbi statisztikai igazolás helyett. A következő lépésben egy váratlan felfedezést tettek. Mint elmondta, "kiderült, hogy nem is a teljes epigenetikai jel a fontos, mert a fehérjekomplex egy alegysége (az Spp1 nevű fehérje) is előidézte a törést". A szóban forgó fehérjét géntechnológiai úton elő tudják állítani, így olyan eszközhöz jutottak, amellyel pontosan ott tudják elvágni a DNS-molekulát, ahol tervezték.
"Egy versenytárs, szintén francia kutatócsoportnak már sikerült teljes egészében reprodukálniuk eredményeinket" - emelte ki Székvölgyi, aki már a következő publikáción dolgozik kutatótársaival ugyanebben a témában.